Mi is az Erasmus?

Ezzel az ösztöndíjjal az Európai Unió valamelyik tagállamában (attól függően, hogy a tanszéknek melyik egyetemmel van szerződése) lehet eltölteni legalább 3, maximum 12 hónapot. Az ösztöndíj célja lehet szakdolgozat elkészítése, szakmai gyakorlat vagy a hallgató szakos tanulmányaiba beillő tanegységek külföldön való teljesítése.

Pályázhatnak:
- magyar állampolgár vagy tartózkodási engedéllyel van Magyarországon
- beiratkozott hallgatója valamelyik államilag elismert, diplomát adó intézmények
- legalább két lezárt félévvel rendelkezik (értelemszerűen azon a szakon, amelyikkel ki szeretne menni)
- az intézete/tanszéke által kiírt és elbírált pályázaton nyert

Beadási határidő:
Minden év februárjában, de mindig az intézet/ tanszék hirdeti meg a pontos dátumot.

Finanszírozás:
Az ösztöndíj mértéke országonként különbözik. Nem haladhatja meg a havi 500 eurót, illetve a teljes tanévre az 5000 eurót. Az ösztöndíj ritkán fedezi a kint tartózkodás teljes költségeit, ezért érdemes figyelni szeptemberben az Erasmus Kiegészítő Támogatást, amit az EHÖK hirdet meg.

Részletek, tudnivalók, hasznos tanácsok:
- a hallgató a saját intézeténél/tanszékénél pályázhat Erasmusos ösztöndíjra, az ETR Erasmus felületén elektronikus úton
- ha a hallgató megpályázik egy Erasmus-ösztöndíjat, de nem nyeri el, akkor az csak azt jelenti, hogy anyagi támogatást nem fog kapni, a lehetősége viszont megvan, hogy a megjelölt intézményben tanulhasson. Ilyenkor lehet kérni az ún. label student-státust. Ez azt jelenti, hogy a hallgató minden költségét saját maga fedezi
- Erasmus-hallgató (label student is) külföldön hivatalosan legfeljebb diákmunkát vállalhat.
- Erasmus-hallgató más alapítványok ösztöndíjára nem pályázhat, ha azt az Erasmus kiegészítéseként, támogatásaként akarja igénybe venni. Kivételt képez az ELTE EHÖK Erasmus Kiegészítő Támogatása, melyre szintén pályázni kell (label student is)
- mindenki csak egyszer részesülhet Erasmus ösztöndíjban tanulmányai alatt.


Hogyan lehet pályázni?
A hallgató benyújtja a pályázatát saját intézetének/tanszékének, illetve az  ETR Erasmus felületén keresztül is átesik a procedúrán. A benyújtott pályázatokat az intézmény/tanszék szakmai alapon elbírálja, amit saját maga határoz meg. Ez alapján az intézet/ tanszék rangsort állít fel a pályázók között. Ezt megküldi a kari Erasmus bizottságnak. Az egyetemi bizottsági ülésen határozzák meg, amint megkapták a támogatásra szánható összegről a jelentést az Európai Uniótól, hány hallgató és milyen hosszú időre kaphatja meg a támogatást. Ezután ezt az eredményt az intézeti/tanszéki rangsorral egybevetve, a kari bizottságban derülnek ki a támogatást elnyerők nevei. Az eredményről minden pályázó hallgatót, koordinátort, tanszéket, intézetet írásban tájékoztatnak.

A legtöbb olyan egyetemen, ahol van Erasmus projekt, létezik egy ESN nevű (Erasmus Student Network) szervezet, aminek a feladata, hogy segítse a külföldi hallgatók beilleszkedését az új környezetbe. Az ESN-nel kapcsolatos ügyekben a BTK HÖK Külügyi Bizottságánál lehet érdeklődni. Van olyan egyetem is, ahol működik külön Erasmus-iroda. Mindenképpen érdemes utána nézni, hogy az adott városban vagy az egyetemen van-e Erasmus diákokat segítő szervezet.

Elérhetőségek:

ELTE Erasmus programvezető: Székely Ágnes: erasmus@rekthiv.elte.hu

ELTE BTK kari koordinátor: Bíró József  (http://btk.elte.hu/person/63a0797d-b89a-4967-8188-47d515e14800.aspx)

ELTE BTK Külügyi Bizottság elnök: Beregi Bettina (http://btkhok.elte.hu/cikkek/36)

ELTE BTK MMI IK külügyi referens: Galambos Péter (http://btkhok.elte.hu/cikkek/43)

Honlap:

eltebtkkulugy.blog.hu

A tutorálás a kiemelkedő képességű hallgató tehetségének kibontakozását segítő, a választott szakterületre vonatkozó tudás elmélyítését, a tudományos kutatáshoz tartozó készségek kifejlesztését szolgáló sajátos képzési forma, melynek során a hallgató egyéni tanulmányi követelményeket teljesít, egyéni ütemezésű munkaterv vagy kutatási terv alapján, egy vele személyes kapcsolatban lévő, őt segítő, motiváló, előrehaladását ellenőrző oktató, a tutor támogatásával. A tutorálás keretében végzett tevékenység során a hallgató szakos tantervi követelményeit vagy szakján kívüli tanegységeket – előfeltételek alóli mentességgel – teljesíti valamely, az adott tanegységek teljesítésére meghirdetett kurzus követelményeit óraszámban és/vagy tartalomban jelentősen meghaladó, számára meghirdetett, egyéni kurzus teljesítésével. A tutorálás során teljesített tanegységek kreditértéke nem számít bele az Ftv. 58. § (4) bekezdésben foglalt 10 %-nyi, költségtérítés fizetése nélküli keretbe.

Tutorálásra a kar erre a célra létrehozott bizottsága ad engedélyt a hallgató pályázata alapján, egy alkalommal legfeljebb két félévi időtartamra. A pályázat tartalmazza a hallgató által felkért tutorral közösen kidolgozott, egyéni munkatervet vagy kutatási tervet, valamint a tutor és a munkatervben / kutatási tervben szereplő tanegységek felelőseinek egyetértését. A kutatási eredményekről írásban kell beszámolni a tutorálásra engedélyt adó bizottságnak.

A tutor (az egyetemmel jogviszonyban álló oktató/kutató lehet, aki legalább PhD-fokozattal rendelkezik, vállalja, hogy az általa tutorált hallgatóval hetente legalább 2 kontakórát konzultál; e célból óraterhelésébe legföljebb 4 kontaktóra számolható el.) a hallgató féléves tevékenységét a vizsgaidőszakban írásos minősítéssel értékeli, melyben a szakmai, tudományos munka eredményeinek értékelésén kívül felsorolja a tutorálással teljesített tanegységeket és azok megszerzett érdemjegyét. A tutorálás minősítését a szakfelelős aláírásával hitelesítve a tutor a vizsgaidőszak végéig eljuttatja TO-ra, és a tutorálásra engedélyt adó bizottságnak. A tutorálásban résztvevő hallgató félévente a tutorának, illetve a bíráló bizottságnak eljuttatja beszámolóját, amely tartalmazza – a kutatási tervvel összevetve – az addig elért eredményeket. A tutor javaslata alapján a tutorálásra engedélyt adó bizottság (a BTK által létrehozott bíráló bizottság elnöke a tudományos dékánhelyettes, tagja az oktatási dékánhelyettes, a Tanulmányi Hivatal vezetője, illetve a HÖK delegáltja) az engedélyt visszavonhatja.

Általános leírás:

A Tudományos Ösztöndíj Pályázatot az ELTE BTK HÖK Belügyi, Szakos Képviseleti és Tudományos Bizottsága írja ki minden félévben. Kizárólag juttatásképes hallgatók pályázhatnak rá bővített szemináriumi dolgozattal, tanulmánnyal, melyek megfelelnek a feltételeknek.

Az elért helyezéstől függő pénzjutalmon kívül a díjazás része az Első Században való publikációs lehetőség is, amennyiben az Intézet által kijelölt Bíráló Bizottság arra érdemesnek találja, és javasolja a Belügyi, Szakos Képviseleti és Tudományos Bizottságnak. A Tudományos Ösztöndíj feltételei a pályázati lap Követelmények pontjában olvashatóak.
 

Pályázni a HÖK irodákban elérhető vagy a honlapról letölthető pályázati lappal és egy tanári ajánlással lehet.

A pályamunkát az ELTE BTK HÖK Tudományosösztöndíj-titkárához kell benyújtani az általa megszabott határidőig (feltüntetve a pályázati lapon), aki azt elbírálásra az adott intézet igazgatójához továbbítja. A tanszéki Bíráló Bizottságok a beérkezett dolgozatokat értékelvén megállapítanak egy sorrendet, majd a Titkár visszaszedi a dolgozatokat a véleményezéssekkel együtt, s értesíti a hallgatókat az elért helyezésekről és pénzösszegekről, valamint a publikációs lehetőségről.

 

 

 

Az idei kiírás:

 

Van egy jó szemináriumi dolgozatod? Régóta dolgozol egy kutatáson? Akkor bővítsd ki, és add be Tudományos Ösztöndíj Pályázatként a HÖK irodába félévente a kiírt időpontig.

A pályázati feltételeket megtaláljátok a btkhok.elte.hu-n a Tudományos pont TÖP alpontjában a letölthető pályázati lapon, melyet lehetőség szerint ne kézírással töltsetek ki!

 

Bővebb információért forduljatok bátran a Tudományosösztöndíj-titkárhoz (btkhoktop@gmail.com) !

•  kurzus/ vizsgakurzus

• kredit beszámítás

• nem elégtelen minősítés/ megfelelt
• kredit beszámítás = egyszer már felvette

• elégtelen/ nem felelt meg
• gyenge előfeltétel
• kurzuselhagyás  

• nem indult
• nem próbálta, mert az előfeltétele hiányzik

•  oktató felől: vizsgalap+ leckekönyv kitöltése (betű+szám+aláírás+dátum)
•  közzététel: az eredményt követő munkanapon ETR-ben is
•  eltérés: kari TO vizsgálja-> hallgató nem javíthat bele-> közokirat-hamisítás

• vizsgaidőszakban min. 3 alkalom (ETR-ben meghirdetve, a vizsgaidőszak 1–3. és 4–6. hetében azonos számú érdemjegy-beírási időpontot kell biztosítani)
• tanszékvezető is, ha oktató távol van (pro absente felirattal)
•  oktató: köteles mindent kézzel vagy ETR-ből kinyomtatott,  aláírással hitelesített vizsgalapon a kari TO-nak elküldeni

• 5 fokozatú
• 3 fokozatú
• a gyakorlati jegyet a vizsgaidőszak első hetének végéig kell megadni.                     (kivétel: a terepgyakorlat, a szakmai gyakorlat, az iskolai és a közoktatási gyakorlat)
• a gyakorlati jegy követelményeit a szorgalmi időszakban kell teljesíteni (kérvényezhető más rend)
• elégtelen gyakorlati jegy kijavítására a vizsgai. első két hetében kell egy alkalmat biztosítani (kurzuskínálat)
• 1 zh-án a hallgatók több, mint 67 %- a nem felelt meg-> HÖK kérhet vizsgálatot
• gyak jeggyel záruló kurzust vizsgakurzussal nem lehet teljesíteni

• szóbeli vizsga
• írásbeli vizsga
• „A” típusú kombinált vizsga: írásbeli + szóbeli, a két rész eredménye számít, mindkét rész sikeres teljesítése
• „B” típusú kombinált vizsga: írásbeli + szóbeli, az írásbeli sikeres teljesítése előfeltétele a szóbelin való részvételnek, a vizsga eredménye a szóbeli rész eredménye, de az írásbeli eredménytelensége esetén elégtelen
• „C” típusú vizsga: folyamatos számonkérés, félév folyamán 3–4 zh vagy házidolgozat
• „D” típusú kombinált vizsga: a szorgalmi időszak végén írt írásbeli zh alapján az oktató jegyet ajánlhat meg, (legkésőbb a vizsgaidőszak első hetének utolsó napjáig közzéteszi). Ha a hallgató a megajánlott jegyet nem fogadja el (vagy az oktató nem ajánlott meg jegyet az írásbeli alapján), akkor a hallgató a vizsgaidőszakban szóbeli vizsgát tesz.

• a kollokvium fajtáját a képzési tervben és a kurzuskínálatban föl kell tüntetni+ ezt az első órán közölni kell (eltérés spec. esetben)
• az utóvizsga és a javítóvizsga típusa eltérhet (vizsga meghirdetésekor)
• a „B” típusú vizsgánál az írásbeli előtt szóbeli van, írásbeli sikertelen -> nincs szóbeli, egyszer javítható, sikertelen szóbeli is egyszer javítható

Terjedelem: az oktató által meghatározott karakterszám/leütésszám (szóközzel)

• 12-es betűméret
• Times New Roman betűtípus
• 1,5-es sorköz
• Élőfej-Élőláb használata (cím, oldalszám, készítő neve, EHA-kódja, tanév/félév száma pl. 2009/2010/2)
• összetűzve, gemkapoccsal vagy tűzőgéppel, nylonban
• lehet borítólapot csinálni: kurzuscímmel, oktató nevével (vigyázzatok, hogy helyesen írjátok le! pl. ne hagyjátok le hogy dr.) a dolgozat címével, készítő nevével-EHA-kódjával és tanév/félév számával

• nem szabad plagizálni, vagyis ha valahonnan idéztek, azt lábjegyzetben írjátok oda: Szerző, Mű/Tanulmány címe, Amiben megtalálható, Kiadó, Kiadás éve, Oldalszám, ahol elérhető az idézett tartalom (pl. Brian McHale: Kínai doboz-világok. In: Thomka B. szerk.: Narratívák 6.: Narratív beágyazás és reflexivitás. Kijárat Kiadó, Bp., 2007: 181-208.)
• (dőlt betűvel illik írni egy több tanulmányt/cikket/fejezetet tartalmazó könyv címét)
• webcímre is kell hivatkozni!!!

• hasonló formában kell, mint a hivatkozásnál (tehát sorrend: Szerző, Cím, Kiadó, Kiadás éve, Oldalszám (persze ez csak abban az esetben, ha nem egész könyvet/tanulmányt/cikket stb. használtunk fel)
• az irodalomjegyzéket a dolgozat utolsó lapjaként kell berakni
• a már lábjegyzetben lehivatkozott műveket is bele kell írni az irodalomjegyzékbe
• a webcímeket szintén
• praktikus nem össze-vissza, hanem csoportosítva benyújtani az irodalomjegyzéket
• (tehát először a könyvek/folyóiratok, majd a magyar webcímek és aztán az idegennyelvű webcímek, vagy bármilyen más, átlátható csoportosítás is jó)